A licitálás alapjai
Mikor egy kezdő játékos nekifog a licitálásnak, nem árt, ha a bridzs-játék alapjaival tisztában van. Erre jó lehetőséget kínál a Minibridzs, mely a bridzs legtöbb elemét már tartalmazza, kivéve a licitálást.
Mely ismereteket kell korábban elsajátítani? Meg kell ismerni a licitálás menetét, a színek rangsorát. Meg kell ismerni a bridzs írását, a felvételek (bukások) pontértékét. Tisztában kell lenni a szín- és szanzadu játék közötti különbséggel, mikor melyiket kell választani, és hogyan kell megtervezni annak lejátszását.
Amikor egy játékos kezébe veszi lapjait, első pillantásra kialakul benne egy kép, hogy az adott lapokból mit szeretne játszani, szerinte az milyen felvételre lesz alkalmas. Egyáltalán érdemes-e lapjával valamilyen felvételre vállalkozni. Első feladata, hogy megszámolja pontjait. Egy egyszerű pontszámítással jól behatárolhatja lapjának erejét. Ez a Milton Work féle pontszámítás. E szerint a figurák pontértéke a következő:
A értéke 4 pont
K értéke 3 pont
D értéke 2 pont
B értéke 1 pont
10 (T) értéke 0 pont (bridzsben a tízes is figura)
Egy pakliban így 40 pont van. Ezek a figurapontok.
Ez támpontot ad, hogy lapja alkalmas-e indulásra vagy válaszadásra. Tovább vizsgálva lapját megnézi, hogy vannak-e hosszú színei. Ha igen, ezek alkalmassá tehetik-e lapját, hogy találjon aduszínt partnerével. Miért fontos ez? Azért, mert a megfelelő aduszín birtokában (színtalálkozás), aránylag kevesebb ponttal is nagyobb biztonsággal vállalkozhat valamilyen felvételre. Egyenletes lapokkal főleg szanzadu felvételt fog választani, míg elosztásos lapokkal, különösen ha figuráinak többsége a hosszú színekben van, inkább színfelvételre fog vállalkozni.
Néha önkéntelenül is megpróbáljuk az előzetesen kialakult kép alapján irányítani a licitet, a remélt irányba terelni partnerünket. Pedig a licitálás két ember párbeszéde, együttműködése. A cél, hogy minél több információt közöljünk partnerünkkel, egyúttal mi is minél több információhoz jussunk. Az a játékos, aki úgy érzi, hogy elegendő információval rendelkezik a két lapról, ő fogja eldönteni, hogy mi legyen a felvétel (szín és magasság), neki kell átvennie az irányítást. A licit közben, ahogy egyre több információhoz jutunk, egyre többet tudunk meg partnerünk és ellenfeleink lapjáról. A kapott információkat elemezni kell, lapunkat mindig újra és újra át kell értékelni. Nem szabad, hogy a kezdetben kialakult kép a licit folyamán végig befolyásolja döntéseinket. Lehetünk optimisták vagy pesszimisták, de meg kell próbálnunk objektív döntéseket hoznunk.
A licitálás folyamán érdemes az alábbi irányelveket mindig szem előtt tartani:
Biztonság
Válasszunk olyan felvételt, amit nagy biztonsággal teljesíteni tudunk. Általában a megfelelő magasságot tudjuk meghatározni, a legjobb felvételt (szín vagy szan), a korlátozott licittér miatt nem mindig sikerül megtalálni. Vigyázzunk, a bukás túl sokba kerülhet. Az ellenfél néha meg is fog kontrázni bennünket.
A kezdő játékosok technikai tudása még csiszolásra szorul. Licit közben vegyük figyelembe, hogy a felvételt teljesítenünk is kell. Ahogy fejlődünk a bridzs minden területén, úgy vállalhatunk egyre nagyobb kockázatot, licitálhatunk egyre bátrabban.
Nemes színek jelentősége
Általában érdemes színfelvételt választani, ha van legalább nyolclapos színtalálkozásunk. A lopási lehetőség miatt színfelvételben egy vagy két ütéssel többet szerezhetünk, mint szanzadu felvételben. A bridzs pontozása miatt ritkán érdemes minor színt választani. Különösen gémfelvételekben könnyebb 3 szant teljesíteni, mint a tizenegy ütéses minor színű gémet. Így licit közben, elsősorban a nemes színű és a szanzadu felvétel lehetőségét keressük, és csak másodsorban gondoljunk a minor színű felvételekre. Licitálás közben próbáljuk minél előbb felderíteni a nemes színű színtalálkozást.
Gémcentrikusság
A bridzs írásából tudhatjuk, hogy a gémfelvételek jutalompontozása miatt érdemes kockázatot vállalni, érdemes a gémeket „beerőltetni”. Igaz, hogy bellben drágább a bukás, de a jutalom is nagyobb, így bellben érdemes nagyobb kockázatot vállalni. A magasabb felvételeknél, kis- és nagyszlem bemondásánál azonban nem árt az óvatosság. Amikor döntenünk kell a felvétel magasságáról, vegyük figyelembe az alábbi ponthatárokat, hogy mennyi pontnak kell lenni vonalunkon:
részjáték 25 pontig
gémfelvétel 3 szan 25 figuraponttól
4 nemes 26-27 elosztási ponttól
5 minor 29-30 elosztási ponttól
kis szlem 33 ponttól
nagy szlem 36 ponttól
Lényeges, hogy elosztási pontot csak színtalálkozás esetén számolhatunk!
Természetesség
A Standard American licitrendszer természetes licitrendszer. A színbemondások hosszúságot ígérnek az adott színben, a szanzadu (szan) bemondások legtöbbször egyenletes lapot jelentenek. Így a bemondások elég gyakran a végső felvételt is jelentik.
Kényszerítés
Ahhoz, hogy folyamatosan biztosítani tudjuk az információcserét, olyan liciteket kell alkalmaznunk, melyből partnerünk tudja, hogy éppen le akarunk állni (befejezni a licitet), esetleg még várunk tőle valamilyen információt, vagy biztosak vagyunk benne, hogy gémig, esetleg szlemig fog tartani a licit. Mindig tisztában kell lennünk, hogy a licit során az adott pillanatig mit ígértünk, és ennek megfelelően kell folytatnunk, hogy a kívánt magasságot elérjük. Az információcsere közben mindig kialakul olyan helyzet, amikor az egyik félnek át kell vennie az irányítást. Ő tud az addigi információk birtokában jobb döntést hozni. Nagyon fontos, hogy ilyen helyzetben csak akkor bíráljuk felül partnerünket, ha van rá különleges okunk. Ez nem csak az eredmény miatt fontos, de a túlzott önfejűség az egymás iránti bizalmat is kikezdheti.
Egyszerű, gyors licitvezetés
Kezdő játékosoknál különösen fontos, hogy a licitet ne bonyolítsuk túl. Próbáljunk meg egyértelműek lenni, próbáljuk magunkat partnerünk helyzetébe beleélni. Ne feladványokat adjunk neki, hanem segítsük a jó felvétel minél előbbi megtalálásában.