Érdemes hinni az ellenfélnek

1. ütés: Az ellenfél a treff ásszal kezdte.

2. ütés: A második treffet, a királyt elloptam és az aduzás mikéntjén törtem a fejem. Óvodás koromban nyilván pikk A , pikkel kezdtem, de akkor meg nem tudtam, hogy az ellenfél informaciós kontrája általában rövidséget jelent. Így óvatosabbra vettem a dolgot, s bár az adott ellenfélnél ez nem volt törvényszerűség , egyéb támpont hiányában erre épitettem felvevőjátékomat. Jól tettem !

3. ütés: A káró dáma következett, amit az ellenfél nem fedett.

4. ütés: Kis káróval folytattam az ászhoz, hiszen tízes híján nem sok értelme lett volna újabb impassznak.

5. ütés: Lehet, hogy utoljára vagyunk az asztalon, így el kell kezdeni az aduzást . Kis pikk, amit kézben ütöttem a tízessel.

6. ütés: Most nincs jo hívásunk, ezért újra karót hivunk. Ütött balra a király és mindenki adott kárót !

7. ütés: Az ellenfél, némi késéssel nekilátott kőr ütese kibontásának. Ütöttem az ásszal. Ha most 3-2 a pikk elosztasa , kényelmes , de igen rossz játek a pikk ász lehivása.

8. ütés: Híivjuk inkább az utolsó kárót, s ha balról nem tudják lopni - ez történt - kőrt dobunk, s a jobb oldali ellenfél lophat a hetessel, ám nincs jó hivása , hiszen nem hívhat adut a K-J-ból, hogy megakadályozza a harmadik vesztő kőrunk lelopását.

9. ütés: Nyugat a treff bubit hívta, amit lézben loptam.

10. ütés: lehívtam a kőr királyt.

11. ütés: utolsó kőrömet elloptam az adu dámával és terítettem. Kilenc ütés.

A leosztás a PÜnkösd hétfő villámpáros 1. leosztása. Sikerult teljesiteni a saját magunk által állított magas mércét. A + 140 igen jól mutatott a szkórlapon /87,5 %/. Csak egy kontrázott bukás múlta felűl. + 110 is kevés volt.

Lejegyezte: Dienes Ödön